Párkapcsolat és kiégés

2023. szeptember 7.

A párkapcsolat és kiégés

Amikor valaki kiég, akkor nem csak azzal fog szembesülni, hogy rosszul érzi magát a bőrében, hanem reménytelennek tűnő helyzete ki fog hatni a párjára is. Ez sajnos a valóság! Vajon hány házasság, élettársi kapcsolat megy tönkre azáltal, hogy az egyik fél kiég, és a párja hosszú távon nem tudja, nem bírja elviselni ezt a súlyos terhet. Valójában mindketten tehetetlenül állnak a jelenség előtt. Vajon lehetne valamit kezdeni ezzel a dologgal? Vagy csak ki kell várni, hogy elmúljon?

A kiégést vitaminokkal, kemény edzéssel, egy nagy szünet beiktatásával, elutazással vagy meditálással nem biztos, hogy sikerrel lehet kezelni. Ezek az eszközök hozhatnak ugyan pillanatnyi enyhülést, de az aktuális alapproblémát nem oldják meg.

Ha a párkapcsolatban élők egyik tagja kicsit jobban értené a kiégések mögött meghúzódó okokat, jobban tudna magán, vagy társán segíteni. Ezért érdemes egy mélyebb pillantást vetnünk a háttérben meghúzódó valódi okokra.

Első ránézésre az, aki kiégett, átlépett egy olyan határt, amin túl úgy érzi,  képtelen folytatni a korábbi aktivitását, és fenntartani aktivitásának korábbi intenzitását. Leenged, kifárad, kimerül és elveszti a motivációját.

A kiégés szó maga is elég jól árulkodik arról, hogy mielőtt valaki kiég, azelőtt valójában ég. Amikor valaki ebben az értelemben ég, akkor azt leginkább az aktivitására értjük. Ez annyit jelentene, hogy nagyon tevékeny és viszonylag gyorsan, intenzíven intézi az élete dolgait. 

Vajon mi az oka annak, hogy vannak olyanok is szép számmal, akik nem égnek ki annak ellenére, hogy hosszútávon nagyon aktivak és pörgősek. Mielőtt megfogalmazzuk a különbséget a kétféle csoport között, érdemes kiszúrni az azonosságot.

Mi lehet az az alapvető közös nevező, ami a két csoportot szorosan összeköti? A legkézenfekvőbb válasz erre az, hogy mindkét csoport tagjai az aktív szakaszukban erős céllal/célokkal rendelkeznek. Hiszen a lendületet, a motivációt ez teszi lehetővé. Ha innen vizsgáljuk a  kiégés problémáját, akkor azonnal egy fontos különbségre bukkanunk.

Akik úgyszólván kiégtek, igazából cél-problémákkal küzdenek. Valamilyen oknál fogva nincsen erős követendő, vagy követhető céljuk. Valamilyen erő megtörte a céljuk követésének folyamatát, és ez általában nem csupán a kifáradás. A kifáradás csak a megtörés utáni következmény.

Márpedig cél nélkül nincs olyan organizmus, ami megmoccanna. Még a legegyszerűbb planktonok is feljönnek a sötétségből, hogy erőt nyerjenek a Naptól. Ha valakinek nincsen célja, vagy nem a saját célján dolgozik, működik, akkor rövid időn belül elveszti a lendületét, motivációját. Ezt mindannyian ismerjük. Amikor ez látványos –  magas intenzitásról az apátiába zuhanó állapot – akkor kiégésnek hívják.

Mi is a fentiek tanulsága?

1. Az, aki kiégett, a céljaival kapcsolatban került válságba. Lehet, hogy erről nem is tud, mert csak a tünetektől szenved.

2. Aki a céljaival válságba került, az önmagával került válságba.

3. Önmagunkkal válságban lenni azt jelenti, hogy az önmagunkkal kapcsolatos összhang megszűnt.

4. Ha nem találjuk az összhangot magunkban, akkor kilétünkkel nem vagyunk tisztában, és olyan pályán haladtunk az életünkben már egy ideje, amihez nem volt sok közünk.

A kiégések megoldása, tehát olyan önismeretben rejlik, amely képes igazi összhangot teremteni önmagunkkal, önmagunkban.

Egy jó társ sokat segíthet a fentiek ismeretében. Kérdésekkel, odafigyeléssel, bíztatással és megértéssel bizonyára feléleszthető a legelveszetteb lény is. Nem szükségszerű, hogy egy kapcsolat tönkre menjen, egy kiégett társ környezetében. Tehát van kiút!

Trajtler István