Eredmények

Miért írok én? Azért, hogy akik változtatni, javítani szeretnének életük valamely területén, azoknak tényleges segítséget nyújthassak. Ezért engem mindig érdekelnek az eredmények. És különösen érdekelnek az eredmények, amelyek hosszú idő óta maradandóak. Számomra az egyik legnagyobb örömforrás és inspiráció, ha valaki maradandó javulásról számol be. Mindegy, hogy párkapcsolat, önmegvalósítás vagy egyéb terén teszi ezt, úgy érzem, a célt elértem. A Fókusz és A soha meg nem válaszolt kérdés című könyvem segítség lehet sokak számára. A bennük kirajzolódó életviteli elv, gyakorlati alkalmazásra vár. Az alábbiakban, megvalósult, életbeli változásokról olvashatsz.

Egy 50 éves nő megtanulta A soha meg nem válaszolt kérdés című könyv életviteli elvét alkalmazni. Először megértette azt, és teljes életét felülvizsgálta annak szellemében. Érdekes, volt megfigyelni, ahogy fokozatosan rádöbbent, ki ő igazából. Ezzel egy időben felismerte azt is, hogy nincs összhangban az az élet, amit akkoriban élt, önnön kilétével. Eltelt pár hónap ezután, és egyszer csak előállt azzal, hogy főiskolára fog járni. Ma másodéves boldog hallgatója egy óvónőképző főiskolának. Már most nagyon élvezi, ha a kicsik közt tevékenykedhet. Ezt, vagy ehhez hasonló lépést az önmegvalósítás terén addig sosem fontolgatott.

„Körülbelül háromnegyed év telt el azóta, hogy megismertem és megértettem, a könyvben olvasható életviteli elvet, így jó pár hónap távlatából tudok beszámolni arról, amit hosszú távon nyújtott ez az ismeret. Sokkal nagyobb bizonyosságom van afelől, hogy ki vagyok, és mi a célom, és a korábbi évekkel ellentétben teljesen megingathatatlannak érzem magam ebben. Egy nagyon más szemléletű társaságban is büszkén tudom vállalni Önmagam! Korábban hajlamos voltam változtatgatni a célkitűzéseimet, hogy mit is csináljak, de az elv megértése és alkalmazása óta biztosan, kitartóan tudok haladni az utamon, megingások nélkül.”  (K. B.)

Egy anya két gyermekével régóta élt már feszültségekkel teli, boldogtalan házasságban. Sosem volt ereje komoly változást előidézni, bár hosszú ideje kereste már a megoldást a fájdalmas problémára. Úgy érezte nem csak ő szenved a kialakult állapottól, de gyerekei sem a megfelelő környezetben és bánásmódban részesülnek, zavartalan és boldog fejlődésük kárt szenved. Így történt, hogy „A soha meg nem válaszolt kérdés” című könyv életviteli elve után nyúlt. Ő a felismeréseit követően azonnal változott. Döntött és rövidesen cselekedett. Ma, 2 évvel kiléte önmaga előtt való felfedése után, boldog harmóniában él gyerekeivel. Egyeztette életét azzal a valakivel, aki addig a háttérbe szorult, és részben ismeretlen is volt.

Álljon itt még néhány felismerés is!

“Elgondolkodtam. Elgondolkodtam magamon, úgy ahogy még sosem. Olyan kérdésekre adtam válaszokat, amikre eddig még nem volt példa. Pár óra, nem más, csak egy nagy lélegzetvételnyi idő alatt olyan szinten összegeztem magamban, mint még soha.” (M.P.)

“Rájöttem arra, hogy nem is az a fontos, hogy mit csinálok, hanem az, hogy amit csinálok, abban önmagam legyek.” (T. CS.)

“Előbújt, hogy miért vagyok itt és mi a küldetésem. Abban a pillanatban hirtelen egy nagyon jó érzés fogott el, és sokkal nagyobb megértésem lett saját magamról és arról, amit eddig csináltam az életben.” (S. D.)

“Érzem magamban azt az erőt, hogy végig vigyem a dolgot és elérjem a céljaimat. Most úgy érzem, mintha kevésbé félnék a csalódásoktól és a kudarcoktól.” (Sz. K.)

“Teljes tudatosságot hozott a “gyakorlat” abban, hogy ki vagyok én és mi a feladatom a Földön.” (V.É.)