Mi valósul meg neked?

2019. április 23.

A napokban elém került egy híres idézet, miszerint mindenki annak az őt személynek az átlaga, akivel a legtöbbet van együtt. Nálam azonnal villogni kezdett a tiltakozás piros lámpája és hangosan szirénázott többnyire békés lelkem.  

Micsoda? Egy ember lehet mások átlaga? Ráadásul azoké, akikkel a sors, avagy önkeze összeláncolta? Hát ilyet! Akkor Shindler, akiről filmet is csináltak, mert ellenállt a hitleri őrületnek, átlaga volt az őt körülvevő öt embernek? Esetleg olyan szerencsés volt, hogy öt szuper magas erkölcsi és bátorsági szinten álló barátja, munkatársa vette körül, akinek ő végül az átlagát teljesítette cselekedeteivel? Ez nekem nem stimmel.

Igaz lenne ez az állítás Széchenyire, a nagy magyarra, és persze arra az öt barátjára is, akivel leginkább körülvette magát? Igaz lenne Gandhira és az én apámra is, akit közelről láttam virágkorában, hogy igen sok tekintetben felülmúlta környezetét, beleértve akkori engem is.

Ezt a tételt gyorsan meg is cáfoltam magamban, hiába írta le valaki olyan, akit egyébként sokan olvasunk és tisztelünk. Ez az állítása nálam elbukott.

De itt nem állt meg a történet, és ezért végzem most blog-írói dolgomat. Szembesültem azzal is, hogy van, aki nem ért velem egyet a fenti tiltakozásomban, persze élen a gondolat megírójával. Elgondolkoztam, hát, hogy miként tudnám őket megingatni, szerintem helytelen elképzelésükben. És ekkor döbbentem rá a lényegre.

A lényeg az, hogy ki mit hisz el. Amit hiszel, az van. Ha abban hiszel, hogy mások átlaga vagy, akkor az van. Ha abban, hogy közvetlen környezeted fölé emelkedhetsz és megemelheted az ő szintjüket emberségben, becsületben, kitartásban vagy szeretetben, akkor meg az van. Természetesen fogsz találni embereket, akik a közvetlen környezetük átlagaként élnek, de ez nem szükségszerű és nem általános. A világ azok által megy előre, akik látványosan megcáfolják ezt az átlagról szóló népszerű gondolatot.

Gondoltam ezen a pontom megnyugszom, hogy a lényegre rádöbbentem, de nem így lett. Van itt még egy apróság. A hit kérdése.

Ha valaha is volt valami bajod, legyen az testi vagy lelki, és segítséget kértél valamilyen gyógyítótól, szakembertől, tanácsadótól zárva a felsorolást egy Felsőbb Létezővel, akkor egészen biztos vagyok abban, hogy felmerült benned a kérdés, hogy kell-e hinned a javulásod érdekében. Amikor az ember nem láthat, tapasztalhat meg azonnal egy közvetlen, meghatározott és elvárt hatást, akkor nyomban felbukkan a hit kérdése.

Hányszor hallottuk már, hogy „én ebben nem hiszek”. És ha valaki nem hisz egy adott dologban, akkor az bizony nem is fog segíteni.

Milyen válaszokat kapunk erre a jelenségre? Vannak, akik azt állítják, hogy nem kell hinni az említett dologban, az anélkül is hatni fog. Az egészség és gyógyítás területén ez gyakori. Vannak, akik egy kezelés hatástalansága után azt mondják, hogy hit nélkül semmi sem működik. Vannak, akik meg azt hangoztatják, hogy maga a kezelés lehet akár egy tettetés is, ha valaki hisz benne, jó hatását fogja tapasztalni.

És valóban, tudunk olyanokról, akik egy hatástalan pirula szedésével javulást érnek el, akár meg is gyógyulnak. Tudományosan is elfogadott, alkalmazott dolog a placebo. Kétségtelen vannak, akik a semmitől is rendbe tudnak jönni. Persze közben azt hiszik, hogy kaptak valamit. A semmitől senki nem jön rendbe, kell legyen ott valami.

Mit is csinál a hit? Ez itt a fő kérdés! Megfigyelhető, hogy attól, hogy valaki hisz valamiben, még egyáltalán nem biztos, hogy ez a tény, vagy működés javít az életén, vagy megmenti a bajoktól. Szokták azt is mondani, hogy erős hit kell a dolgok megvalósulásához.  

Azt gondolom, hogy a hit önmagában hatástalan. A hit egyenletéből hiányzik egy tényező. Ha mélyebben belegondolunk, a hit a történések forrását bizonyos mértékben kívül helyezi a hívőn.

Így aztán várakozik és csak hisz. Ez nem lesz elég a dolgok helyrehozásában. Hiányozni fog valami a hit egyenletéből. Ez a valami pedig a teremtés.

A teremtés az, ami dolgokat megtörténtté teszi. Ez az, ami hit és hit között különbséget tesz. A hit akkor működik, ha közben teremt is. Ez adja az „erős hit” működőképességet. Aki erősen hisz valamiben, az teremti is azt. Amit pedig teremtenek, az megvalósul.

Hogy hogyan kell teremteni? Nagyon jó kérdés!

A következő írásomban meg fogod tudni ezt anélkül, hogy én bármit is elmagyaráznék erről neked.

Hogyan? Ez is jó kérdés!

De nekem elhiheted!

Trajtler István