Most igazad van vagy nincs igazad?

2020. szeptember 3.

Szerintem nem kell időben messzire menned, hogy találj egy helyzetet, amikor az igaságodat valaki megtaposta. Te mit csinálsz ilyenkor?

Súlyos árat fizet az, aki az igazsággal nem bánik jól. Nem, nem a hazugságra gondolok. Ám az igazság önmagában is érzékeny és kényes dolog. Az, hogy mi az igazság, szinte mindig vita tárgya.

Létezik-e egyáltalán igazság? Úgy tűnik nem. Az viszont nyilvánvaló, hogy mindenkinek van igazsága. Ezért esünk automatikusan abba a hibába, hogy azt hisszük, létezik igazság.

Az, hogy mindenkinek van igazsága, súlyos problémákat vet fel. Ezek az igazságok ugyanis egymástól eltérőek, más-más tényekből, tapasztalatokból táplálkoznak, más-más gondolkodásmódok alakítják ki őket, más-más szándékok állnak a hátterükben.

Ezért mondom, hogy az igazság érzékeny dolog. Az igazságok nem azok.

Időnként kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy jön valaki és az igazságaidat jól megtapossa. Valójában olyan, mintha észre se venné, hogy mit csinál. Ha tudná, érezné, átélné tette eredményét, akkor valószínűleg visszarettenne attól, hogy ezt tegye veled. Pedig már korábban ő is átélt ilyen helyzetet. Egy bolygón vagyunk. Érezte, megszenvedte ennek fájdalmait. Ez érdekes. Az emberek ezt az igazság dolgot valahogy külön szálon, elszigetelten futtatják. Tudják, hogy van saját igazságuk és azt minden erővel védelmezik, és ugyanakkor furcsa, de nem tudják, hogy másoknak van saját igazsága és ezért azt nem tisztelik.

A probléma maga mégsem így születik. Az igazi probléma kezdete az, amikor az előbb leírt igazságkezelési mód az emberben visszájára fordul. Ez pedig a következőképp néz ki, ha magadra vetíted. (Célszerű ezt most megtenned, hogy használni is tudd, amiről szó van!) Egy adott helyzetben nem tudod és nem értékeled a saját igazságodat és annak fontosságát. Ezzel te magad sem tiszteled eléggé értékeidet, fontos igazságaidat. Eközben másoktól hangsúlyos, erőteljes igazságokat fogadsz be, engedve hogy a sajátodat lezúzzák. Rendes kiértékelés nélkül, emésztetlenül fogadod be az idegen anyagot, és megtörve, azt magadra érvényesnek tekinted.

Ez egy ráerőltetés, egy meghódítottság, egy lehengereltség, és amennyiben megtörténik, annak rád nézve súlyos konzekvenciái lesznek. Részletezzem? Hangulatromlás, feszült, stresszes állapot, fizikai tünetek, fejfájástól a megbetegedésig, összezavarodottság, élet- és munkakedv elvesztése, kibontakozó külső és belső konfliktusok. Nem sorolom tovább. Biztosan érted.

Késlekedj, várakozz a helyzet kezelésével akár csak pár percet és szó szerint meg fogod tapasztalni azt, amikor valakit agyilag ledózerolnak vagy lelkileg megfojtanak. De figyelj csak! Ez a te elfogadásod volt. A leértékelésben, leigázásban cinkosságot vállaltál. Tehát a fájdalom forrása önmagad vagy! Egyébként ez a legjobb az egészben.

Ha te vagy a forrás, akkor tehetsz a dolog ellen! Ugye? Magadon kezdve.

Ne ijedj meg, mert a kezelés most nem abból áll, hogy újra véget nem érő vitákba bonyolódsz mások igaságaival, hogy porig rombold őket! Határozottan nem. A saját igaságod védelmére tedd a hangsúlyt, ne a más igazságának letámadására. Hogyan? Egyszerű: egyértelműen kifejezed és megköveteled, hogy tiszteljék az igazságodat. Ha kell, tedd meg többször! Ha úgy jobban értik, írd csak le! Postázd! Találj egy formát, amiben felfogják, hogy mit mondasz. Érd el, hogy megértsék és ennek adják is jelét! Ennyi az egész. Amíg ezt nem éred el veszélyben vagy. Ha abba a ritka helyzetbe kerülsz, hogy képtelen vagy elérni ezt a tiszteletet, akkor ideje az adott helyzeten kívül helyezni magadat. Van ilyen is.

Hogy mi a slusszpoén?

Hát az, hogy egy igazság azért mégis csak van.

Mindenkinek a maga igazsága igaz. Ez AZ IGAZSÁG!

Trajtler István