Az én könyvem

2015. május 31.

Nem is olyan rég észrevettem, hogy írok. Nem asztalnál ülve, és nem is a laptopom mindent megörökítő védelme mellett. Az utcán. Ahogy megyek. Éppen mentem az utcán és azt vettem észre, hogy üzenek.

Egyik üzenet a másik után. Gondolatok, amiket mindenkivel meg akartam osztani. “De kár, hogy itt az utcán megyek, és nem mondhatom el…” Sose gondoltam, hogy leírjam, van belőlük bőven. Ez volt a pillanat, amikor rádöbbentem, hogy billentyűzet, vagy toll nélkül is írok.

Hat éves forma lehettem, amikor elkezdődött. A helyszínben (sötét természet) és az érzelmekben biztos voltam. Csupa frissen tanult nagybetű – sorok reszketeg lábakon. Persze regénynek indult ez is, az első, de a sors valahogy úgy hozta, hogy elbátortalanodtam. Tizennégy éves lehettem, amikor néhány novella tört magának utat. Csupa tiltakozás és rejtély a megvalósulatlan szerelmek szépen fájdalmas hullámhosszán. A belső késztetés még a vakon gépelés kínzóan unalmas gyakorlatait is képes volt rám erőltetni. Az íráshoz pipát és dohányt is szereztem, de nem ment tőle jobban. Vagy elaludt a dohány vagy a keserű szutyoktól kellett megszabadítanom az eszközt. Aztán jöttek a versek és a megtalált Kedves, majd az életnek nevezett özön. Harminc évre eltűnt az “író”.

Tíz éve, hogy egy barátom azt mondta, írjak egy könyvet. Azonnal megírtam. Vaskos, teljes mű lett, fontos mondanivalóval, nagyon sok embernek. Valami furcsa fordulat, iskolázatlan szándék és éppen elegendő ügyetlenség azonban fiókra ítélte ezt az írást. Megtestesült bukás volt ez. Tíz év csend.

Nem rég egy jó barátom azt mondta, írjak egy könyvet. Megírtam. Miért is ne, hiszen amúgy is írok jártomban-keltemben. A mű most itt van velem. Benne van a hat éves kori helyszín és érzelmek, benne van a tizenéves tiltakozás és rejtély, és benne van az egy évtizeddel ezelőtti akarat, hogy nagyon sok embernek írjak egy fontos témában. Van azonban egy nagy különbség a múltbeliek és e között. Mi lehet ez a különbség? Eláruljam? Ezt a könyvet lehetőséged lesz elolvasni! Gondoskodom róla. Felkészültem…

Trajtler István

Ingyen letölthető e-book

Mi mindent befolyásol? Mit tettél volna másképp, és min tudsz most változtatni, ha meg tudod válaszolni ezt a kérdést?

KI VAGY?

Szó szerint létfontosságú információ ez, és az is lehet, hogy a jövőbeli boldogságod kulcsa.

Töltsd le, és olvasd el az ingyenes fejezetet!

Tovább a könyvhöz

ÚJ! Legyél az élet könnyed alkotója!

Legfrissebb bejegyzések

Legféltettebb kincsed volt: Önmagad

Tébolyítóan be vagyunk öltözve. A francia királyi udvar cicomáihoz hasonlatos módon valós személyiségünket tele aggattuk mindenféle értéktelen ronggyal és kacattal. Manapság ember legyen a talpán, aki időben megkülönbözteti embertársaiban a jövendő barátot, a torkát elharapó ellenségtől. Hogyan lehetne megtudni, hogy valaki tudja-e magáról, hogy kicsoda? Lássuk csak!

A függetlenség napja (eljöhet számodra is)

Ugye normális dolog az, ha az ember időnként elgondolkodik önmagáról? No, meg arról, hogy abba az irányba halad-e az élete, amerre szeretné. Merre sodorják az élet hullámai? Sodorják-e vagy képes a kormányt tartani és kedve szerint irányítani? Bizonyára nem buta dolog az ilyesmin kicsit eltöpremgeni. Az is normális, hogy az embernek veleszületett igénye bizonyos mennyiségű […]

Három feketelyuk az önfejlesztés területén / 3. A tudás fennmarad az égben

Milyen fantasztikus élmény új ismeretekre szert tenni! Milyen felemelő érzés felismerésekre, megvilágosodásra jutni önmagunkat illetően! Nekünk, önfejlesztőknek talán a legnagyobb szellemi élményt az nyújtja az életben, amikor rádöbbenünk a nagy igazságokra. Amikor megértünk olyan összefüggéseket és törvényeket, amikről azonnal elhisszük, tudjuk, hogy egész életünket meg fogják változtatni. Ilyenkor egész lényünk átitatódik az újonnan meglátott igazságokkal […]

© Trajtler István. Minden jog fenntartva. A honlap tartalma a szerzői jog védelme alatt áll. Az engedély nélküli másolás vagy publikálás jogsértésnek minősül.